Az evés, ivás, házasodás és férjhezmenés önmagában nem bűn. A házasodás Noé idejében is törvényes volt és most is törvényes, ha helyesen élnek vele és nem viszik bűnös túlzásba. Azonban az emberek Noé napjaiban Isten tanácsa nélkül házasodtak, vagy nem kérték Isten vezetését és tanácsát. TGy 148.3
Az a tény, hogy az élet minden viszonya mulandó, fejtsen ki mérséklő hatást mindarra, amit teszünk, vagy mondunk. Noé napjaiban a szertelen, túlhajtott szerelem - amely önmagában törvényes, ha helyesen élnek vele -, tette a házasságot bűnössé Isten szemében. Sokan elvesztik lelküket ebben a korszakban is azáltal, hogy teljesen leköti őket a házasság gondolata és maga a házasélet. TGy 148.4
A házassági viszony szent, azonban ebben az elfajult korszakban minden leírható gonoszságot takar; s mert visszaélnek vele, olyan bűnné lett, amely most az utolsó idők egyik jelét alkotja, amiképpen a vízözön előtti házasságokhoz is bűn tapadt. Aki a házasság szent természetét és igényeit megéli, annak életét a Menny is helyesli és boldogságot hoz mindkét fél részére. Isten dicsőíttetik az ilyen házasság által. TGy 148.5