Tanítsátok meg gyermekeiteket arra, hogy Isten igényt tart mindarra, ami birtokukban van és ezt az igényt semmi sem érvénytelenítheti. Mindaz, amivel rendelkeznek, csak megbízatásként van náluk, ami által bebizonyíthatják, hogy engedelmesek-e. A pénz egy szükséges kincs, azért ne pazaroljuk el azokra, akiknek nincs rá szükségük. Valakinek szüksége van a te kétkezi ajándékodra! Szertelen szokásaid vannak; küszöböld ki őket életedből, amilyen hamar csak lehetséges! Ha nem teszed, tönkre mész örökre (CD 134). TGy 174.5
Az ifjúság természetes szokása e korszakban az, hogy elhanyagolják és megvetik a takarékosságot és összetévesztik a fukarsággal és szűkkeblűséggel. Azonban a takarékosság összeegyeztethető a nagylelkűséggel és bőkezűséggel. Nagylelkűség azonban nem létezhet ott, ahol nem gyakorolják. Senki se tartsa megalázónak a takarékosság gyakorlását és annak legcélszerűbb módját, hogy összegyűjtse a maradékokat (5T 440). TGy 174.6
Tanítsunk meg minden gyermeket és ifjút, hogy ne csak képzelt problémáikat oldják meg, hanem vezessenek pontos könyvet, számadást bevételeikről és kiadásaikról! Tanulják meg a pénz helyes felhasználását, annak kezelése által! Abból, amit szüleiktől kapnak, vagy maguk keresnek, tanulják meg kiválasztani ruháikat, könyveiket és más szükségleteiket. Amikor könyvet vezetnek, a legjobban megismerik a pénz értékét és helyes felhasználásának módját (CS 294). Azokat, akik dolgoznak egyetemi éveik alatt, jobban érdeklik kiváltságaik, mint akik más költségén élnek, mert ők ismerik fenntartásuk árát. Ne juttassuk oda gyermekeinket, hogy gyámoltalan terhek legyenek mások számára! TGy 174.7
A szülők elhanyagolják kötelességeiket, ha szabadon adnak pénzt annak az ifjúnak, akinek elég testi ereje van ahhoz, hogy hasznos és szívós munkával párosítva végezze el iskoláit, hogy lelkész vagy orvos legyen (AH 387). TGy 175.1
Az anya és feleség saját kívánságait kielégítő szokásai, vagy megfontoltságának és ügyességének hiánya miatt a pénz elfolyhat a házból. Az anya mégis azt gondolja, hogy a leghelyesebben jár, mivel sohasem tanították meg, hogy korlátozza saját, vagy gyermekeinek szükségleteit. Sohasem szerzett ügyességet és rátermettséget a háztartási dolgokban, így a család kétszer annyit költhet fenntartására, mint amennyi egy másik, ugyanolyan családnak elegendő (AH 374). TGy 175.2
Az Úr megmutatta nékem azokat a károkat, amelyek a költekezés szokásából erednek azért, hogy figyelmeztessem a szülőket, hogy gyermekeiket tanítsák meg a takarékosságra. Tanítsátok meg őket arra, hogy azt a pénzt, amit szükségtelen dolgokra költenek, elvonják onnan, ahol helyes felhasználás által áldás lehetne (AH 374-375). TGy 175.3