Sok olyan család van, ahol úgy látszik, jól nevelik a gyermekeket a begyakorlolt szigorú fegyelmezéssel, ha azonban megszűnik a felállított szabályok rendszere, amely korlátozta őket, akkor képtelenek az önálló gondolkodásra, cselekvésre és döntésre. TGy 218.1
Az ifjúság szigorú nevelése, ha nem irányítják őket úgy, hogy önmaguk önállóan gondolkodjanak és cselekedjenek, ahogyan képességük és gondolkodásmódjuk megengedi - hogy ily módon fejlődjék gondolkodásuk és növekedjék önbecsülésük, bizalmuk, és cselekvőképességük - mindig arra vezet, hogy szellemi és erkölcsi erejük elgyengül. Midőn kikerülnek a világba, hogy önállóan cselekedjenek, kinyilvánítják, hogy nem nevelték, hanem úgy idomították őket, mint az állatokat. Akaratukat nem vezették, irányították, hanem megadásra, alárendelésre kényszerítették a szülők és tanítók nyers, szigorú fegyelmezése által. TGy 218.2
Ha azok a szülők és tanítók, akik dicsekszenek, hogy teljes uralmat gyakorolnak a gondozásukra bízott gyermekek értelme és akarata felett, megláthatnák e gyermek jövő életét akiket erőszakkal vagy megfélemlítéssel fegyelmeztek meg -, akkor nem dicsekednének. Ezek az ifjak majdnem teljesen készületlenek az élet súlyos felelősségeinek hordozására. Azok a tanítók, akik büszkék rá, hogy majdnem teljesen uralják tanítványaik akaratát, nem a legeredményesebb tanítók, habár a látszat egy ideig hízelgő lehet számukra. TGy 218.3
A tanítók gyakran túl tartózkodók, és tekintélyüket hideg, részvétlen módon gyakorolják, amellyel nem nyerhetik meg a gyermekeket és a tanulókat. Ha a gyermekeket közel vonnák magukhoz és kimutatnák, hogy szeretik őket, és érdeklődést nyilvánítanának ki erőfeszítéseik, sőt játékaik iránt is, és néha gyermekek lennének a gyermekek között, akkor nagyon boldogokká tennék a gyermekeket és megnyernék szeretetüket és bizalmukat. A gyermekek ily módon hamarabb megszeretnék őket és tiszteletben tartanák szüleik és tanítóik tekintélyét. TGy 218.4
Azonban ne engedjék meg, hogy a gyermekek szüleik és tanítóik tanácsától függetlenül gondolkodjanak és cselekedjenek! A gyermekeket tanítsák meg arra, hogy tiszteljék a tapasztalatukon alapuló ítélőké- pességet, és engedjék, hogy szüleik és tanítóik vezessék őket. A gyermekeket úgy neveljék, hogy gondolataikat egyesítsék a szülők és tanítók gondolataival, hogy belássák, csak akkor járnak el helyesen, ha ügyelnek tanácsaikra. Akkor, amikor kikerülnek szüleik és tanítóik vezetése alól, jellemük nem lesz olyan határozatlan, mint a szélben ingadozó nád (3T 132-135). TGy 218.5