Midőn az anyag törvényeinél és a természeti törvényeknél időznek, sokan szem elől tévesztik Isten közvetlen ténykedését, tevékenységét. Az emberek terjesztik azt az elgondolást, hogy a természet Istentől függetlenül működik, saját határain és erején belül. Elgondolásuk szerint jelentős különbség van a természetes és a természetfeletti között. A természetes jelenségeket közönséges okoknak tulajdonítják, amelyek nincsenek kapcsolatban Isten hatalmával. Élő erőt tulajdonítanak az anyagnak és a természetet istenné teszik. Azt gondolják, hogy az anyagok bizonyos kölcsönhatásban állnak egymással és kiszabott törvények szerint tevékenykednek, amelyekbe Isten se avatkozhat bele. Azt gondolják, hogy a természet bizonyos tulajdonságokkal bír és alá van rendelve a természeti törvényeknek és azután magára van hagyva, hogy önmagától engedelmeskedjék ezeknek a törvényeknek és elvégezze kiszabott megparancsolt munkáját. TGy 371.1
Ez hamis tudomány, amelyet Isten Igéje semmiképpen se támogat. Isten nem törli el törvényét, hanem állandóan munkálkodik általuk és eszközül használja azokat. Isten természeti törvényei nem önműködőek. Isten állandóan munkálkodik a természetben, amely az Ő szolgája, amelyet tetszése szerint irányít. A természet, munkája által bizonyságot tesz egy olyan értelmes Lény jelenlétéről és tevékenységéről, aki minden cselekedetében az Ő akarata szerint munkálkodik. A föld nem természettől örökölt eredeti ereje által termi meg évről évre bőségét és végzi keringését a nap körül. Egy végtelen Hatalom kezének állandó munkálkodása vezeti bolygónkat. Földünket Isten minden pillanatban gyakorolt hatalma tartja meg helyzetében és keringésében. TGy 371.2
Az emberi test szerkezetét nem érthetjük meg teljesen. Oly titkokat rejt magában, amelyeket a legértelmesebb emberek se fejthetnek meg. Nem egy valamikor mozgásba hozott gépezet önműködő munkája által ver a szívünk és lélegzünk. Istenben élünk és mozgunk. Őbenne van a mi életünk. Minden lélegzetünk, szívünk minden dobbanása állandó bizonyítéka a mindig jelenlevő Istennek. TGy 371.3
A legbölcsebb emberek se érthetik meg Isten titkait, amelyek a természetben feltárulnak. Az ihletett Szentírás sok olyan kérdést tesz fel, amelyet a legnagyobb tudós se válaszolhat meg. A kérdést nem azért teszi fel, mintha megválaszolhatnánk, hanem, hogy felhívja figyelmünket Isten mély titkaira és meggyőzzön minket arról, hogy környezetünkben sok olyan dolog van, amely túlhaladja véges értelmünket, hogy Isten ítéletei és céljai kikutathatatlanok és bölcsessége kinyomozhatatlan (8T 259-261). TGy 371.4
A földön megkezdett nevelésünk nem fejeződik be életünkben, hanem folytatódik az örökkévalóságon át, mindig előre halad és sohasem ér véget. Az Isten trónjáról áradó fényben eltűnnek a titkok és lelkünk csodálattal telik meg a dolgok egyszerűsége felett, amelyet azelőtt nem értettünk meg (7T 328). TGy 372.1