Az a tény, hogy Megváltónk próbák elviselésére hívott el bennünket, bizonyítja, hogy valami nagyon értékeset lát bennünk, amit ki akar fejleszteni. Ha nem látna bennünk semmi olyat, ami által nevét megdicsőíthetné, akkor nem szánna időt megfinomításunkra. Mi sem szánunk különös fáradságot a tüskés szeder megnyesésére. Krisztus nem vet kemencéjébe értéktelen köveket. Csak az értékes, nemes ércet próbálja meg (7T 214). TGy 60.4
Kegyelmében Isten kinyilvánítja azok rejtett hibáit, akikre felelős tisztségeket akar bízni, hogy magukba nézzenek és alaposan megvizsgálják szívük érzelmeit és indítórugóit, hogy felfedezzék benne a rosszat. Így átalakíthatják természetüket és megfinomíthatják magavi- seletüket. Gondviselése által az Úr olyan helyzetbe hozza az embereket, amelyben kipróbálhatja erkölcsi erőiket, kinyilváníthatja cselekedeteik indítórugóit, hogy kifejleszthessék magukban a jót és kiküszöbölhessék a rosszat. Isten azt akarja, hogy szolgái megismerjék szívük erkölcsi gépezetét, ezért gyakran megengedi, hogy a szenvedések tüzébe kerüljenek, hogy megtisztuljanak. “Kicsoda szenvedheti el az Ő eljövetelének napját? És kicsoda áll meg az Ő megjelenésekor? Hiszen olyan Ő, mint az ötvösnek tüze, és a ruhamosóknak lúgja! És ül mint ötvös vagy ezüst tisztogató és megtisztítja Lévi fiait és fényessé teszi őket, mint az aranyat és ezüstöt; és igazsággal visznek ételáldozatot az Úrnak” (Mai 3:2-3) [4T 85]. TGy 60.5
Isten lépésről lépésre vezeti népét. Különböző helyzetekbe hozza őket, hogy kinyilvánítsa, mi van a szívükben. Némelyek kitartanak az egyik helyzetben, de elbuknak a következőben. Isten minden új helyzetben egy kissé közelebbről vizsgálja és próbálja meg őket. Ha Isten népe azt tapasztalja, hogy szívük ellenszegül ennek a határozott munkának, akkor lássák be, hogy nagy munkát kell elvégezniük a győzelem érdekében, ha nem akarják, hogy az Úr kivesse őket szájából (1T 187). TGy 61.1
Amikor elismerjük, hogy képtelenek vagyunk az Úr munkájának végzésére és megengedjük, hogy bölcsessége által vezessen bennünket, akkor az Úr együttmunkálkodik velünk. Ha lelkünket megüresítjük, akkor betölti minden szükségünket (7T 213). TGy 61.2