Figyeld meg, hogy a Szentlélek azután áradt ki, miután a tanítványok már nem vetélkedtek egymással az első helyért, hanem eljutottak a tökéletes egységre. Egy akarat uralkodott közöttük. Minden nézeteltérést kiküszöböltek. A Lélek kitöltése után tett bizonyságtételük ugyanaz volt. Figyeld meg e szavakat: “A hívők sokaságának pedig szíve lelke egy vala” (Acs 4:32). A hívők egész gyülekezetét Annak Lelke lelkesítette, aki meghalt, hogy a bűnösök éljenek. TGy 109.4
A tanítványok nem a maguk számára kérték az áldást, hanem a lelkek megmentésének terhe nehezedett szívükre. Az evangéliumot el kellett vinniük az egész földre, ezért imádkoztak az erő adományáért, amit Krisztus megígért. Azonban csak akkor áradt ki rájuk a Szentlélek, amikor ezrek tértek meg naponta. TGy 110.1
Így történhet ma is. A keresztények tegyenek félre minden vetélkedést és szenteljék oda magukat az Úrnak az elveszettek megmentésére. Kérjék hittel a megígért áldást és elnyerik azt. A Lélek kitöltése az apostolok napjaiban a “korai eső” volt, amely dicsőséges eredményt hozott. A késői eső azonban bőségesebb lesz. Milyen ígéret szól azoknak, akik az utolsó napokban élnek? “Térjetek vissza az erősséghez, reménységnek foglyai! Ma is azt hirdetem néktek: kétszeresen megfizetek néked!” (Zak 9:12).“Kérjetek esőt az Úrtól a késői eső idején! Az Úr villámlást szerez, és záporesőt ad nékik, és kinek-kinek füvet a mezőn” (Zak 10:1) [8T 20-21]. TGy 110.2