Vannak könyvek, amelyek létfontosságúak, de fiatalságunk rájuk sem néz. Elhanyagolják őket, mert nem olyan érdekesek számukra és nem olyan könnyen befogadhatok, mint a könnyebb fajsúlyú olvasmányok. ÜI 165.3
Az ifjúságnak azt tanácsoljuk, hogy olyan olvasmányokhoz ragaszkodjon, amelyek célja a keresztényi jellem táplálása és ápolása. Hitünk leglényegesebb pontjait a fiatalok emlékezetébe kell vésnünk. Már vetettek ugyan egy-egy pillantást ezekre az igazságokra, de nem ismerkedtek meg velük úgy, hogy az további tanulmányhoz kedvet ébresztett volna bennük. Olvassák azt, ami megszentelő, egészséges hatást gyakorol értelmükre! Ezt azért kell tenniük, hogy megérthessék, mit jelent az igazi vallás. Sok jó olvasnivaló van, amely mégsem megszentelő befolyású. ÜI 165.4
Most van itt az idő, az alkalom és lehetőség, hogy az ifjúságért dolgozzunk. Mondjátok el nekik, hogy veszedelmes válságban vagyunk, és tudnunk kell, miként ismerhetjük fel az igazi alázatosságot, istenfélelmet. Meg kell segíteni, fölemelni és bátorítani a fiatalokat, de a helyes módon, nem úgy, ahogyan esetleg ők kívánnák, hanem olyan utat követve, amely megsegíti őket lelkűk, elméjük megszentelésében. Minden más dolog felett a jó, megszentelő vallásosságra van szükségük. ÜI 165.5
Nem gondolom, hogy még hosszú ideig élek. Munkám csaknem befejeződött. Mondjátok el ifjúságunknak, hogy szavaimmal bátorítani kívánom őket arra az életmódra, amely a legjobban tetszik az égieknek és nemesítő befolyást gyakorol másokra. ÜI 166.1