Fiatal barátaim! Minden haladás alapja az Úr félelme. Ez a bölcsesség kezdete. Mennyei Atyánk igényt tart rátok. Hiszen kérések vagy érdemeitek nélkül bőségesen gondoskodik rólatok. De még ennél sokkal többet tett: odaadta nektek ajándékként az egész mennyet: szeretett Fiát. Ám e végtelen ajándéka jogot formál a ti készséges engedelmességetekre. Miután áron vétettetek meg, Isten Fiának drága vérén, Isten elvárja, hogy képességeiteket helyesen használjátok fel. Isten ajándékai a talentumok, amelyeket Ő rátok bízott, hogy bölcsen fejlesszétek. Nem szabad tehát, hogy kellő képzés híján ezeket a képességeket parlagon hagyjátok, s azok a tétlenség miatt visszafejlődjenek. Teljesen rajtatok áll, önállóan határoztok arról, hogy a rátok helyezett felelősségeknek hűségesen eleget tesztek-e, s törekvéseitek a ti javatokra, helyes irányba mutatnak-e? ÜI 20.3
Az utolsó napok veszedelmei közepette élünk. Az egész menny feszülten figyel, hogy ti milyen jellemet fejlesztetek ki magatokban. Minden előfeltétel rendelkezésetekre áll, hogy az isteni természet részeseivé lehessetek, elkerülve a világ romlottságát. Isten nem hagyta el az embert, hogy gyengén, egyedül küzdjön a gonoszság hatalmai ellen. Van segítség, s minden egyes lélek elnyerheti, ha igazán akarja. Miként Jákób látta álmában a mennyet a földdel összekötve, az angyalokat pedig a létrán föl-alá járni, úgy segítenek Isten követei minden egyes léleknek, ha a mennyel akar összeköttetésbe kerülni. Ezek az angyalok védik Isten népét, figyelik minden egyes lépésüket. Azok, akik fölfele törekszenek ezen a fényes úton, jutalmat nyernek: bemehetnek Uruk örömébe. ÜI 21.1