A pénzt nem azért adta Isten, hogy önmagunk magasztalására költsük. Mint hűséges sáfároknak, Isten tiszteletére és dicsőségére kell fordítanunk. Sokan azt hiszik, hogy vagyonuknak csak egy része Isten tulajdona. Ha áldoztak valamit vallási és emberbaráti célokra, a megmaradó részt sajátjuknak tekintik, amelyet kedvük szerint használhatnak fel. Ez helytelen felfogás. Minden tulajdonunk az Úré, s felelősséggel tartozunk hasznosításáért. Pénzünk felhasználása megmutatja, hogy Istent és embertársainkat, vagy magunkat szeretjük-e mindenekfelett. ÜI 179.1
A pénznek nagy az értéke, mert sok jót tehetünk vele. Isten gyermekének kezében kenyér az éhezőnek, ital a szomjúhozónak és ruházat a szegénynek. Eszköz az elnyomottak védelme és a betegek gyógyítása érdekében. Azonban a pénz is csupán értéktelen por, értékké csak akkor válik, ha a szükségletek ellátására, mások áldására és Isten ügyének előrevitelére fordítjuk. ÜI 179.2