Ha szembe is fordulunk a dőzsöléssel és mértékletlenséggel, mégis tekintetbe kell vennünk azokat az állapotokat, melyeknek az emberi család természettől fogva alá van rendelve. Isten gondoskodott a föld legkülönbözőbb országaiban szétszórt lakosokról. Akik munkatársak akarnak lenni, alaposan gondolják meg, hogy mit szabad és mit nem szabad enni, mielőtt pontosan megállapítanák azt. Nékünk kapcsolatba kell jutnunk a néptömegekkel. Ha az egészségügyi reformot legtúlzóbb formájában hirdetnők azoknak, kiknek életkörülményei ellene mondanak ennek, akkor ezáltal több kárt, mint hasznot okoznának. Ha a szegényeknek hirdetem az evangéliumot, akkor a nékem adott utasítás szerint azt fogom nékik mondani, hogy olyan ételeket egyenek, amelyek a legtáplálóbbak. Nem szabad azonban azt mondanom nékik: “Nem szabad tojást ennetek, tejet innotok és tejfelt használnotok, vajat sem szabad az ételek elkészítésénél alkalmaznunk”. Az evangéliumot a szegényeknek kell hirdetni, azonban még nem jött el az ideje annak, hogy az étkezésre vonatkozó legszigorúbb szabályokat is tekintetbe vegyük. BGR 244.1