Midőn Jézus megnyitotta a tanítványok értelmét, hogy megértsék a Reá vonatkozó jövendöléseket, biztosította őket, hogy “minden hatalom Neki adatott mennyen és földön”, és megparancsolta nekik, hogy hirdessék az evangéliumot minden teremtésnek. A tanítványok régi reményük hirtelen felelevenítésével, hogy Jézus elfoglalja Dávid trónját Jeruzsálemben, megkérdezték Tőle: “Ebben az időben állítod helyre Izrael országát.” Csel. 1, 6. A Megváltó ekkor egy bizonytalanságot idézett elő elméjükben, azon tárgy megismétlése által, hogy nem az ők dolguk “tudni az időket és alkalmakat, amelyeket az Atya a maga hatalmába helyezett.” Csel. 1, 7. MT 173.1
A tanítványok kezdték remélni, hogy a Szentlélek csodálatos leszállása arra befolyásolja majd a zsidó népet, hogy elfogadják Krisztust. A Megváltó tartózkodott a további magyarázattól, mert tudta, hogy amidőn a Szentlélek teljes mértékben leszáll rájuk, megvilágítja elméjüket, úgyhogy tökéletesen megértik majd az előttük álló munkát és folytatják majd ott, ahol abbahagyta. MT 173.2
A tanítványok összegyűltek a felső teremben és könyörgésükben egyesültek a hívő asszonyokkal, Máriával, Jézusnak anyjával és az ő testvéreivel. Ezek a testvérek, akik hitetlenek voltak (:József első házasságából származó gyermekek:) most teljesen megalapozódtak hitükben az Úr Jézus keresztrefeszítését, feltámadását és mennybemenetelét kísérő jelenetek által. Az összegyűltek száma körülbelül 120 volt. MT 173.3