Minden kegyes és engedelmes cselekedet erősíti az ember kapcsolatát a világ Világosságával, akiben „nincsen ... semmi sötétség”. Az Igazság Napjának fényes sugarai ráhullnak Isten szolgáira, és nekik vissza kell tükrözniük ezeket a sugarakat. Miként a bolygók hirdetik, hogy van az égen egy nagy világító állócsillag, amelynek a fényétől ők is ragyognak, éppúgy kell a keresztényeknek is bizonyságot tenni arról, hogy van Isten a világegyetem trónján, akinek a jelleme méltó a dicsőítésre és a követésre. A Szentlélek szépsége, jellemének tisztasága és szentsége meg fog mutatkozni tanúiban. NR 73.2
Itt tárul elénk az a magasztos cél, amelyet mennyei Atyánk ígéreteibe vetett hit révén érhetünk el, ha teljesítjük parancsait. Krisztus érdemei megnyitották előttünk az utat a végtelen Hatalom trónjához. „Aki tulajdon Fiát nem kímélte, hanem mindnyájunkért odaadta, hogyne ajándékozna nekünk vele együtt mindent?” (Róma 8:32) Az Atya mér-ték nélkül adta Lelkét Fiának, és mi is meríthetünk Jézus teljességéből. Krisztus így szólt: „Ha tehát ti gonosz létetekre tudtok gyermekeiteknek jó ajándékokat adni, mennyivel inkább ad mennyei Atyátok Szentleiket azoknak, akik kérik tőle?” (Lukács 11:13) „Ha valamit kértek ... az én nevemben, megteszem.” „Kérjetek, és megkapjátok, hogy örömötök teljes legyen.” (János 14:14; 16:24) NR 73.3
Mindenkinek kiváltsága, hogy olyan életet éljen, amelyet Isten helyeselhet és megáldhat. Nem mennyei Atyánk akarata az, hogy az elítélt ember gyászos hangulata állandóan ránk nehezedjen. Nem a le- horgasztott fej és a túl gyakori befelé fordulás az igazi alázatosság bi-zonyítéka. Jézusnál megtisztulhatunk. Szégyen és lelkifurdalás nélkül állhatunk a törvény elé. NR 74.1
Ádám elbukott fiai Jézus által „Isten fiai”-vá lehetnek. A „megszentelő és a megszenteltek mind egytől származnak, ezért nem szégyelli őket testvéreinek nevezni.” (Zsidókhoz írt levél 2:11) A keresztény embernek a hit, a győzelem és az Istenben gyökerező öröm életét kell élnie. „Mert minden, ami Istentől született, legyőzi a világot, és az a győzelem, amely legyőzte a világot, a mi hitünk.” (1 János 5:4) Jól mondta Nehémiás, Isten szolgája: „Ne bánkódjatok, mert az Úr előtt való öröm erőt ad nektek!” (Nehémiás 8:10) Pál pedig így nyilatkozott: „Örüljetek az Úrban mindenkor; ismét mondom, örüljetek!” „Mindenkor örüljetek, szüntelenül imádkozzatok, mindenért hálát adjatok, mert ez az Isten akarata Jézus Krisztus által a ti javatokra.” (Filippi 4:4 ; 1 Thesszalonika 5:16-18) NR 74.2
A bibliai megtérés és megszentelődés ilyen gyümölcsöket terem. Ezek ritka gyümölcsök, mert az Isten törvényének tanításait — az élet nagyszerű elveit — a keresztény világ közömbösen veszi. Ezért látunk olyan keveset Isten Lelkének mélységes, időálló munkájából, amely a korábbi ébredéseket jellemezte. Szemlélés útján formálódunk át. Ha az ember megfeledkezik azokról a szent elvekről, amelyekből megismerte Isten jellemének tökéletességét és szentségét, ha az emberek figyelmét emberi tanítások és elméletek vonják magukra, akkor nem csoda, hogy az élő kegyesség alábbhagy az egyházban. Csak akkor támadhat fel újra az őskeresztény hit és kegyesség Isten hitvalló népe között, ha Isten törvénye visszakapja jogos helyét. NR 74.3