Az istenfélő szülők tanácsa

Ha olyan sok nyomor származik az elhibázott házasságból, akkor miért nem akar bölcs lenni az ifjúság? Miért érzik továbbra is azt, hogy nekik nincs szükségük az idősebbek és tanultabbak tanácsára? Munkájukban a férfiak és nők nagy gondosságot tanúsítanak, és mielőtt egy fontos vállalkozásba kezdenek, előkészülnek munkájukra. Időt, pénzt és sok gondos tanulmányozást szánnak a dologra, hogy kudarcot ne valljanak vállalkozásukban.TGy 130.6

Mennyivel nagyobb gondosságot kellene tanúsítaniuk a házaséletbe való belépés előtt, amely hatással van jövő életükre és a nemzedékekre?! Ehelyett gyakran könnyelmű tréfálkozással, pillanatnyi érzelmi felindulásukban, szenvedélyüktől vezetve, nyugodt megfontolás nélkül, vakon lépnek be a házasságba. Egyetlen magyarázata ennek az, hogy Sátán ilyen módon tölti meg világunkat nyomorúsággal és romlással. Örül annak, hogy ezek a meggondolatlan egyének elvesztik örömüket ezen a földön és otthonukat az eljövendő világon.TGy 131.1

Vajon a gyermekek csak saját vágyaikkal és hajlamaikkal tanácskozzanak-e? Ne hallgassanak szüleik tanácsára és véleményére? Némelyek sohasem szánnak egy gondolatot sem szüleik kívánságának és nem veszik tekintetbe érett ítélőképességüket. Önzésük bezárja szívük ajtaját gyermeki szeretetük számára. Az ifjakat fel kell ébresztenünk e dologban. Az ötödik parancsolat: “Tiszteld atyádat és anyádat”, az egyetlen parancsolat, amelyhez ígéret kapcsolódik, de könnyedén veszik, sőt határozottan mellőzik szerelmesük kedvéért. Az anyai szeretet lekicsinylése, s az apai szeretet visszautasítása olyan bűnök, amelyeket sok ifjú ellen jegyeznek fel a mennyben.TGy 131.2

E tárggyal kapcsolatban az a legnagyobb tévedés, hogy némelyek szerint nem szabad megzavarnunk a fiatalok és tapasztalatlanok érzelmeit, hogy ne akadályozzuk érzelmeik kifejlődését. A tény azonban az, hogy ha valamikor volt olyan kérdés, amelyet különböző szempontból meg kell vizsgálnunk, akkor az a házasság. A tapasztaltak segítsége és a dolognak minden oldalról való nyugodt, gondos mérlegelése rendkívül fontos. E tárgyat azonban az emberek nagy többsége túl könnyelműen kezeli. Vegyétek be tanácskozásaitokba Istent és istenfélő szüleiteket! Ifjú Barátaim! imádkozzatok e dolog felett!TGy 131.3

Azt kérdezed: “Vajon a szülők válasszanak házastársat fiuknak vagy leányuknak, tekintet nélkül azok érzelmeire?” Én is felteszek Neked egy kérdést: Vajon válasszon-e magának házastársat egy fiú, vagy leány anélkül, hogy előbb tanácskozna szüleivel, amikor egy ilyen lépés anyagilag is befolyásolja a szülők boldogságát, ha ragaszkodnak gyermekeikhez? Vajon a gyermek saját akaratát kövesse-e szüleinek kérése és akarata ellenére is? Én határozottan ezt felelem: Nem! Nem! Még ha sose házasodnak is meg. Az ötödik parancsolat megtiltja az ilyen eljárást e szavakkal: “Tiszteld atyádat és anyádat, hogy hosszú ideig élj azon a földön, amelyet az Úr, a te Istened ád tenéked.” Ez egy parancsolat ígérettel, amelyet az Úr biztosan beteljesít azokon, akik engedelmeskednek parancsolatának. Bölcs szülők sohasem választanak házastársat úgy, hogy ne tartanák tiszteletben gyermekeik kívánságait.TGy 131.4

Az apák és anyák érezzék kötelességüknek, hogy úgy vezessék az ifjúság érzelmeit, hogy olyan személyek felé irányuljanak, akik jó házastársak lesznek. Érezzék kötelességüknek, hogy tanításukkal és jó példájukkal Isten kegyelmének segítsége által úgy formálják gyermekeik jellemét legkisebb koruktól fogva, hogy tiszta és nemes legyen, vonzódjon a jóhoz és igazhoz. Hasonló a hasonlót vonzza. Ültessék bele korán gyermekeik lelkébe az igazság, a tisztaság és a jóság iránti szeretetet, és akkor az ifjúság azoknak társaságát szereti majd, akik ezekkel a jellemvonásokkal bírnak.TGy 132.1