Fejezet 20 — A házasság

Isten a nőt a férfiúból alkotta, hogy társa és segítője legyen, hogy egy legyen vele; felvidámítsa, bátorítsa és áldására szolgáljon férjének. Mindazok, akik e szent céllal lépnek be a házaséletbe a férfi, hogy elnyerje feleségének legtisztább érzelmeit, a feleség pedig, hogy meglágyítsa, megjavítsa és teljessé tegye férjének jellemét -, betöltik Istennek velük való szándékát.TGy 140.1

Krisztus nem azért jött, hogy megsemmisítse a házasság intézményét, hanem hogy visszaállítsa szent és magasztos helyére. Ő azért jött, hogy helyreállítsa az emberben Isten erkölcsi képmását, és munkáját a házassági viszony megszentelésével kezdte el.TGy 140.2

Krisztus, aki Évát Ádámnak adta segítőtársul, első csodáját egy menyegzői ünnepségen művelte. Az ünnepi teremben, ahol a barátok és rokonok együtt örvendeztek, Krisztus megkezdte nyilvános szolgálatát, így szentesítette a házasságot és elismerte, hogy egy olyan intézmény, amelyet Ő maga alapított. Ő rendelte el, hogy a férfiak és nők szent házasságban éljenek, családot alapítsanak, amelynek tagjait dicsőséggel és tisztességgel megkoronázva fogadják majd el a mennyei család tagjainak.TGy 140.3