Önátadás és nyugalom

Óh mily sokan mulasztják el magukévá tenni azon gazdag áldásokat, melyeket Isten az egészség és lelkiadományok alakjában tart készen számukra! Vannak lelkek, akik különleges áldásokért és győzelmekért küzdenek, hogy valami nagy dolgot vihessenek véghez. Ennek következtében az a benyomásuk, hogy kínos harcot kell megharcolniok ima és könnyek közepette. Ha az ilyen lelkek imával tanulmányoznák az írást, hogy megismerjék belőle Isten kifejezett akaratát és ha ezen felismert akaratot szívből minden korlátozás és önző érdek nélkül cselekednék, akkor nyugalmat találnának. Azonban minden önkinzásuk, minden sírásuk, minden küzdelmük sem fogja meghozni számukra a kívánt áldást. Az ént kell teljesen feladni. Véghez kell vinniük azt a munkát, melynek véghezvitelére éppen alkalmuk kinálkozik és magukévá kell tenniük a kegyelemnek ama teljességét, amelyet Isten azoknak igért meg, akik hitben kérik azt.BGR 246.2

“Ha valaki én utánam akar jönni” — mondja Jézus— “tagadja meg magát és vegye fel az ő keresztjét mindennap és kövessen engem.” Kövessük a Megváltót egyszerűségben és önmegtagadással és magasztaljuk fel a golgota Emberét szavainkkal és szent életünkkel. A Megváltó igen közel jön azokhoz, akik néki szentelik magukat. Ha valaha volt olyan idő, mikor szükségünk volt Isten Lelkének szívünkön működő hatására, akkor éppen a mai idő az. Tegyük magunkévá ezt az isteni erőt, hogy elég erősek legyünk a megszentelt és az Istennek átadó életnek folytatására.BGR 247.1

*

Isten igéje legyen a mi tankönyvünk. Az Úr a mi segítőnk és a mi Istenünk. Tekintsünk őreá, hogy ő készítse elő terveink véghezvitelének útját.BGR 247.2

* * * * *