A gyülekezeti tagoknak fel kell ébredniök
(Testimonies, Vol. VIII. p. 244-246.)
Az egyes gyülekezeti tagokon sokkal nagyobb felelősség nyugszik, mint ahogy gondolják. Nem veszik figyelembe Isten követelményeit. Eljött az ideje annak, hogy minden lehetséges eszközt felhasználjunk egy olyan nép előkészítésére, amely meg fog állani az Úrnak napján. Nyitott szemekkel kell rendelkeznünk, ha nem akarjuk a kedvező alkalmakat elmulasztani. Minden tőlünk telhetőt meg kell tennünk a lelkek megnyerése, Isten szeretése és Isten parancsolatainak megtartása érdekében. Ezt Jézus mindazoktól megkívánja, akik az igazságot ismerik. Jogosult-e vajjon ezen kívánság? Nem áll-e előttünk példa gyanánt Krisztus élete? Nem vagyunk-e adósai Megváltónknak sok szeretettel és önzetlen munkával, azok érdekében, kikért ő életét adta?BGR 116.1
Nagy gyülekezeteink számtalan tagja alapjában véve semmit sem cselekszik. Sok jó munkát végezhetnének, ha ahelyett, hogy tömörülnek, szétszélednének a falvakba, ahová az igazság eddig még nem jutott el. A sűrün ültetett fák nem fejlődnek. A kertész kénytelen elültetni egymástól, hogy több terük legyen a növekedésre és ne maradjanak csenevészek. Ezen szabályt igen jól lehet alkalmazni a mi nagy gyülekezeteinkre. Emiatt következik be sok tag lelki halála. Gyengék és hasznavehetetlenek lesznek. Ha átültetnék őket, akkor erősek és elevenek lennének.BGR 116.2
Istennek nem az a szándéka, hogy népünk na- gyobb csoportokban telepedjék le. Krisztus tanítványai, Krisztus képviselői e földön és Isten azt akarja, hogy elszóródjanak az egész országban, városokban és falvakban, mint világítók a sötétségben. Legyenek Isten misszionáriusai, akik hitük és cselekedeteik által a Megváltó eljövetelének közelségéről tesznek tanuságot.BGR 116.3
Gyülekezeteink tagjai olyan munkát végezhetnek, melyet eddig alig kezdtek meg. Világi előny kedvéért senki se költözzék valami más helyre; ahol azonban lehetőség nyilik az életfentartási szükségletek megkeresésére, ott telepedjen le egy-két, az igazságban jól megalapozott család és folytasson missziómunkát. Igen nagy emberszeretettel kell rendelkezniök ahhoz, hogy kötelességüknek tartsák a lelkekért való munkálkodást és azon módozatokon való gondolkozást, hogy miképpen lehetne őket megnyerni az igazság számára. Terjeszthetik irodalmunkat; házaikban összejöveteleket tarthatnak, melyre meghívhatják szomszédaikat. Ilyen módon látván az emberek az ő jócselekedeteiket, világosságul lehetnek számukra.BGR 117.1
A munkások egyedül Istenre bízzák magukat és sírjanak, imádkozzanak, valamint munkálkodjanak embertársaik üdvössége érdekében. Gondoljatok arra, hogy versenyfutásban vesztek részt és a halha-tatlanság koronája után törekesztek. Miközben oly sokan az emberi dicséretet többre becsülik Isten elismerésénél, ti arra törekedjetek, hogy alázatosan munkálkodjatok. Tanuljatok hitet gyakorolni olymódon, hogy Isten kegyelmi trónusa előtt megemlékeztek szomszédjaitokról és kéritek Istent, hogy indítsa fel azoknak szívét. Ilyen módon eredményes missziómunkát lehet végezni. Olyan lelkeket lehet így elérni, akik esetleg egy prédikátorra vagy könyvevangélistára nem hallgatnának. Akik ilyen módon új helyeken munkálkodnak, azok tapasztalni fogják, hogy miként közelíthetik meg az embereket és egyengetni fogják más munkások számára is az útat.BGR 117.2
Aki ilyen munkát igyekszik végezni, az igen értékes tapasztalatokat szerezhet. Szívén viseli szomszédainak sorsát. Szükségét érzi Jézus segítségének. Mennyire elővigyázatos lesz minden dolgában, hogy semmi olyasmit ne tegyen, ami akadálya lehetne imái meghallgatásának és gondolni fog arra is, hogy valamilyen dédelgetett bűn el ne válassza őt Istentől. Az ilyen munkás, mialatt másokon segít, maga is lelki erőt és ismeretet nyer; ilymódon képesitést szerez ebben az egyszerű iskolában arra, hogy nagyobb területen vegye fel a munkát.BGR 118.1
Krisztus így szól: “Abban dicsőíttetik meg az én Atyám, hogy sok gyümölcsöt teremjetek.” János 15, 8. Isten képességeket és tálentumokat bizott reánk, hogy az ő szolgálatában használjuk fel azokat. Mindenkinek ki van osztva a maga működési tere, nemcsak az anyagi, hanem a lelkek üdvössége érdekében való komoly és kitartó lelki munka terén is. Isten templomában minden egyes kőnek élőnek és világítónak kell lennie, amely világosságot áraszt a világba. Ha gyülekezeteink tagjai minden tőlük telhetőt megtesznek és tálentumaikat helyesen alkalmazzák, akkor Isten még több kegyelmében fogja részeltetni őket és képességeiket meg fogja növelni. Sok missziós vállalkozásunk azért nem jár sikerrel, mert sokan vannak, akik vonakodnak a felhasználhatóság nyitott ajtaján bemenni. Vajha minden igazságot ismerő komolyan hozzálátna a munkához! Végezzétek a hozzátok legközelebb eső munkát; tegyetek meg mindent, mégha oly csekélynek is látszik a munka, semmint Méroz embereihez hasonlóan semmitevőkké váljatok.BGR 118.2
Ha Istenben bízva megyünk előre, akkor nem fogunk hiányt szenvedni anyagi eszközökben. Az Úr nagy dolgot akar cselekedni mindazok érdekében akik hisznek benne. Ha gyülekezeti tagjaink feleszmélnének és minden tőlük telhetőt megtennének, hogy a küzdelmet saját költségükre vegyék fel a lelkek megnyerése érdekében, akkor szemtanui lennénk annak, hogy mily sokan hagyják el Sátán táborát és seregeinek Krisztus zászlaja köré. Ha népünk azon világosság szerint járna el, amely ezen néhány útmutató szóban is kifejezésre jutott, akkor bizonyosan meglátnánk Isten üdvösségét. Csodálatos ébredések következnének be. Bűnösök térnének meg és számosan csatlakoznának a gyülekezethez. Ha szívünk mélyéből eggyé válunk Krisztussal és életünket összhangba hozzuk az ő művével, akkor bennünket is illetni fog az a Lélek, amely pünkösd napján a tanítványokra lett kiárasztva.BGR 118.3
* * * * *