Példakép követése
Sokan visszarettennek olyan élettől, mint amelyet Üdvözítőnk élt. Úgy érzik, hogy igen nagy áldozatba kerülne példájának követése, hozzá hasonló gyümölcsök termése. Sőt még Isten megtisztító metszéseit is tűrni kellene, hogy több gyümölcsöt teremhessenek. Ám ha a keresztény csak csekély eszköznek tekinti magát Krisztus kezeiben és ha állandóan igyekszik minden kötelességének teljesítésére, bízva az Úr által megígért segítségben, úgy Krisztus igáját könnyűnek találja, azt szívesen hordja és az Úr terhét könnyűnek nevezi. Bátran tekint fel és bizalomteljesen mondhatja: “...tudom, kinek hittem, és bizonyos vagyok benne, hogy ő az én nála letett kincsemet meg tudja őrizni ama napra” (2Tim 1:12).ME 63.1
Ha életünk útján akadályokat találunk, és azokat hűségesen legyőzzük, ha ellenállást és gyalázatot szenvedünk és Krisztus nevében kivívjuk a győzelmet, ha súlyos felelősséget hordozunk és Mesterünk szellemében minden tőlünk telhetőt megteszünk, akkor hatalmát és hűségét jól megismerjük. Többé nem szükséges magunkat mások tapasztalataira bízni, mert személyesen szerezhetünk meggyőződést mindenről. A régi samaritánusokkal együtt elmondhatjuk: “.. .mert magunk hallottuk, és tudjuk, hogy bizonnyal ez a világ idvezítője, a Krisztus” (Jn 4:42).ME 63.2
Minél behatóbban szemléljük Jézus jellemét, és minél inkább átérezzük megváltó erejét, annál nagyobb mértékben ébredünk tudatára saját gyengeségünknek és fogyatkozásainknak; és annál komolyabban tekintünk fel hozzá, mint erősségünkre és megváltónkra. Saját erőnkből nem vagyunk képesek lelkünk beszennyezett templomát megtisztítani, de amennyiben Isten iránti vétkeinket megbánjuk és Krisztus érdemében bűneinknek bocsánatát kérjük, az Úr olyan hittel ruház fel bennünket, amely a szeretet által munkálkodik és megtisztítja a szívet. A Krisztusba vetett hit és az Isten parancsolatai iránti engedelmesség által megszentelt életet élhetünk, hogy alkalmasak lehessünk a dicső országra, a szent angyalok és a fehér ruhába öltözött szentek társaságára.ME 63.3