A törvényházban

A tömeg hangosan követelte Jézus vérét. Kegyetlenül megostorozták és egy régi, kopott királyi bíborpalástot tettek Reá és szent fejére töviskoronát helyeztek. Kezébe egy bambusznádat tettek és meghajolva Előtte, gúnyosan üdvözölték: “Üdvöz légy zsidók királya!!” Ján. 19, 3. Majd kivették kezéből a bambusznádat és fejére sújtottak vele, úgyhogy a tövisek belemélyedtek halántékába és vére lefolyt arcán és szakállán.MT 152.3

Az angyalok csak nehezen tudták eltűrni a látványt. Megszabadították volna Jézust, azonban a nagy parancsnokló angyalok megtiltották azon megokolással, hogy nagy váltságdíjat kell fizetni az emberért, de a megváltás terve meg fog valósulni, és annak halálát fogja okozni, “akinek hatalma van a halálon.” Jézus tudta, hogy az angyalok látták megaláztatásának jeleneteit. A leggyengéb angyal is meg tudta volna tenni, hogy a gúnyolódó tömeg tehetetlenül hullott volna le a földre és megszabadíthatta volna Jézust, ő tudta, hogyha kívánná Atyjától, az angyalok azonnal megszabadítanák. Azonban el kellett szenvednie a gonosz emberek bántalmazását, hogy végrehajtsa a megváltás tervét.MT 153.1

Jézus szelíden és alázatosan állott a megvadult tömeg előtt, mialatt a legaljasabban bántalmazták. Arcába köptek, — azon orcába, amely elől egy napon szeretnének majd elrejtőzni, amely világosságot fog adni Isten városának és fényesebben ragyog majd a napnál. Krisztus nem vetett haragos tekintetet bántalmazóira. Eltakarták fejét egy régi ruhával, szemeit bekötötték, azután arcul ütötték és felkiáltottak: “Prófétáld meg, ki ütött arcul téged?” Luk. 22, 64. Ekkor nyugtalanság keletkezett az angyalok között. Azonnal meg akarták őt menteni, de parancsnokló angyalaik viszatartották őket.MT 153.2

Néhány tanítvány bizalma felébredt, hogy bemenjen oda, ahol Jézus volt, hogy tanúi legyenek megpróbáltatásának. Várták, hogy kinyilvánítja isteni erejét és megszabadítja magát ellenségeinek kezeiből és megbünteti őket a Vele szemben elkövetett kegyetlenségükért. Reményük feléledt, majd újra eltűnt, amidőn a különböző jelenetek eléjük tárultak. Néha kételkedtek és attól féltek, hogy csalás áldozatai lettek. Azonban a megdicsőülés hegyén hallott szavak és az ott szemlélt dicsőség megerősítette hitüket, hogy Ő Istennek Fia. Visszaidézték emlékezetükbe azokat a jeleneteket, amelyeknek tanúi voltak, a látott csodákat, amelyeket Jézus a betegek meggyógyításakor cselekedett, amidőn megnyitotta a vakok szemeit, megoldotta a süket füleket, megdorgálta és kiűzte az ördögöket, életre támasztotta a halottakat és lecsendesítette a vihart és a tengert.MT 153.3

A tanítványok nem tudták elhinni, hogy Jézus meg fog halni. Azt remélték, hogy hatalommal fog felállni és parancsszavával szétszórja a vérszomjas tömeget, mint akkor, amidőn bement a templomba és kiűzte azokat, akik Istennek házát kalmárság házává tették, amidőn úgy elmenekültek Előle, mintha felfegyverzett katonák serege üldözte volna őket. A tanítványok remélték, hogy Jézus kinyilvánítja hatalmát és mindenkit meggyőz, hogy Ő Izraelnek királya.MT 153.4