Sokan lenézik a takarékoskodást, összetévesztve a zsugorisággal. Azonban a takarékosság igen jól összefér a nagylelkű bőkezűséggel. Helyes beosztás, takarékosság nélkül nem tudunk bőkezűek lenni: takarékoskodnunk kell, hogy adhassunk. ÜI 182.4
Senki sem jótékonykodhat igazi önmegtagadás nélkül. A ránk bízott munkát csak úgy leszünk képesek elvégezni, ha egyszerű, önmegtagadó és szigorúan takarékos életet élünk ami nem egyenlő a fösvénységgel. Ki kell törölnünk szívünkből a büszkeséget és a világias becsvágyat. Minden munkánkat a Krisztus életében megnyilvánult elvhű önzetlenséggel végezzük! Házunk falán, képeinken és bútorainkon ez legyen olvasható: “A szegény bujdosókat házadba bevigyed!” Ruhásszekrényeinkre mintha Isten írná fel: “Ha mezítelent látsz, felruházzad!” Ebédlőnk bőven terített asztalán lássuk felírva: “...nem az-é, hogy az éhezőnek megszegd kenyeredet?” ÜI 182.5