Sokan, akik őszintén törekszenek az életszentségre, csüggedők és kétségeskedők. Mindig csak önmagukra tekintenek, siránkoznak hitetlenségük miatt, s mivel nincs hitük, úgy érzik, hogy Isten áldására sem tarthatnak igényt. Ezek az emberek az érzelmet összetévesztik a hittel. Az egyszerű, igaz hitet szem elől tévesztik, s így lelkűkre sötétség borul. Tereljék el gondolataikat önmagukról, elmélkedjenek Isten kegyelmén és jóságán. Számlálják elő Isten ígéreteit, s azután higgyék egyszerűen, hogy Ő teljesíti minden ígéretét. ÜI 60.4
Nem a magunk hitében kell bíznunk, hanem Isten ígéreteiben. Ha megbánjuk a múltban elkövetett törvényszegéseinket, s elhatározzuk, hogy a jövőben engedelmesek leszünk, higgyünk abban, hogy Isten, elfogad Krisztus érdemeiért és megbocsátja bűneinket. ÜI 60.5
Néha azonban homály és csüggedés üli meg a lelket, s elmerüléssel fenyegeti, de ne dobjuk el bizodalmunkat! Szemünket Jézusra kell szegeznünk, tekintet nélkül érzelmeinkre. Iparkodjunk minden felismert kötelességünket teljesíteni, s nyugodjunk meg Isten ígéreteiben. ÜI 61.1