Róma meg akarta semmisíteni Luthert, azonban Isten megvédte. Tanításai mindenütt felhangzottak, — zárdákban, kunyhókban és a nemesek kastélyaiban, egyetemeken és királyok palotáiban. A nemeslelkű emberek mindenütt felkeltek, hogy támogassák erőfeszítéseit. MT 245.3
A kereszténység megreformálásának érdekében Luther a német fejedelemhez és nemességhez intézett feliratában ezt írta a pápáról: “Rettenetes dolog szemlélni azt a férfit, aki Krisztus helytartójának mondja magát oly pompát fitogtatva, amellyel egy fejedelem se versenyezhet. Hasonlít-e ez a szegény Jézushoz, vagy az alázatos Péterhez? Azt mondják, hogy ő a világ ura! Azonban Krisztus, — akinek a helytartójának állítja magát, — így szólt: Az én országom nem e világból való. Egy helytartó országrészei túlterjedhetnek-e Felettesének birodalmán?” MT 245.4
Így írt az egyetemekhez: “Nagyon félek, hogy az egyetemek a pokol tágas kapuivá válnak, ha nem igyekeznek szorgalmasan a Szentírás magyarázatára, hogy bevéssék azt az ifjúság lelkébe, szívébe. Senkinek se tanácsolom, hogy odahelyezze gyermekét, ahol nem a Szentírás gyakorolja a legfőbb hatalmat. Minden intézetnek, ahol az emberek nem foglalkoznak szüntelen Isten Igéjével, meg kell romlania.” MT 246.1
Ez a felhívás gyorsan elterjedt egész Németországban és hatalmas befolyást gyakorolt az emberekre. Az egész nemzet felkelt, hogy a reformáció zászlaja alá sorakozzék. Luther ellenfelei bosszúvágytól égve arra sürgették a pápát, hogy hozzon ellene határozott rendszabályokat. Ekkor rendeletet hoztak, hogy tanításait azonnal el kell kárhoztatni. Hatvan nap határidőt adtak a reformátornak, és híveinek, amely után ha nem vonják vissza álláspontjukat, valamennyit kiközösítik. MT 246.2
Midőn a pápai bulla (rendelet) Lutherhez ért, így szólt: “Megvetem és megtámadom azt, mivel istentelen és hamis... Magát Krisztust kárhoztatja benne... örülök, hogy ily gonoszságokat kell elviselnem a legjobb ügyért. Már nagyobb szabadságot érzek szívemben, mert végül is tudom, hogy a pápa az antikrisztus és trónja Sátán trónja.” MT 246.3
A római pápa szava azonban mégis hatalommal bírt. Börtön, kínzás és kard voltak hatalmas fegyverei, hogy megadásra kényszerítse az embereket. Minden arra mutatott, hogy a reformátor munkája véget ér. A gyengék és babonások reszkettek a pápa rendeletétől, s mialatt általános rokonszenv kísérte Luthert, sokan mégis úgy érezték, hogy életük túl drága ahhoz, hogy kockára tegyék a reformáció ügyéért. MT 246.4