Erő a küzdelemhez.

Szerencsétlen korban élünk a gyermekek szempontjából. Erős áramlatok sodornak mindenkit a romlás felé, és ahhoz, hogy az ember ezekkel az hatásokkal szembeszálljon, több kell, mint gyermeki erő és ellenállás. Úgy látszik, hogy a fiatalok legnagyobbrészt Sátán foglyai lettek, ő vezeti őket a biztos romlásba. Sátán és serege harcol Isten uralma ellen, kísértéseivel kétségbeesésbe akarja kergetni és le akarja győzni mindazokat, akik szívüket Istennek kívánják szentelni és parancsainak akarnak engedelmeskedni. Ezt azért teszi, hogy elcsüggessze őket, s feladják a harcot. Azonban a komoly ima és hit nagy győzelmeket fog aratni. Sok szülő nincs tudatában felelősségének, és elhanyagolja gyermekei vallásos nevelését. Reggel a keresztény első gondolata Istené legyen. A világi munkára és önérdekre csak másodsorban ügyeljünk. A szülők tanítsák meg gyermekeiket, hogy tiszteljék és nagyra becsüljék az imádság óráját. Mielőtt munkába mennek, az egész család gyűljön egybe, és az apa, vagy távollétében az anya forrón könyörögjön Istenhez, hogy tartsa meg őket az egész napon át.ÜI 192.1