Spiritiszta orvosok

Gyakran kaptam prédikátoroktól és gyülekezeti tagoktól leveleket, melyekben felvilágosítást kérnek, vajjon helyes-e spiritiszta orvosoktól és “látóktól” tanácsot kérni? Sátán e szolgái annyira szaporodnak, és annyira általánossá válik, hogy tőlük tanácsokat kérnek, hogy a figyelmeztetések egészen helyénvalóak.KE 120.1

Isten mindenki számára lehetővé tette, hogy az egészségügyi törvényeket megismerje. Kötelességünkké tette, hogy testünket a legjobb egészségben tartsuk, hogy mindenkor szolgálhassuk Őt. Aki vonakodik elfogadni a világosságot és ismeretet, melyet Isten oly kegyelmesen nyujt nekünk, elveti azokat az eszközöket, melyektől lelki és testi jóléte függ. Annak a veszélynek teszi ki magát, hogy Sátán megcsalja.KE 120.2

Ebben az úgynevezett keresztény korszakban sok keresztény a gonosz szellemekhez fordul, ahelyett, hogy az élő Isten erejében bizakodnék. Beteg gyermeke ágyánál virrasztó anya így sopánkodik: “Én már többet nem tehetek. Hát nincs orvos, aki gyermekemet meggyógyítaná?” Füléhez jut, beszélnek neki csodálatos gyógyításokról, melyeket “hipnotizőrök” és “látók” végeznek, — mire kedvenc gyermekét ilyen orvos kezébe adja, ezáltal azonban Sátán karmaiba kerül. Volt eset, hogy a gyermek későbbi életében szinte lehetetlennek látszott az ördögi befolyást megtörni. Egy anya hitetlen orvoshoz fordult, hogy mentse meg gyermekét; mikor azonban azt tanácsoltam neki, hogy a nagy Orvoshoz járuljon segítségért, Aki mindenkit megmenthet, — türelmetlenül elfordult.KE 120.3

Midőn Akházia, Izráel királya megbetegedett, “követeket külde el, akiknek azt parancsolá: Menjetek el, kérjetek tanácsot a Baálzebubtól, az Ekron istenétől, hogy meggyógyulok-é e betegségből?” Azok az úton Illéssel találkoztak és a király a bálvány üzenete helyett Izráel Istenének rettenetes kijelentését hallotta: “Az ágyból, amelyben fekszel, fel nem kelsz, hanem kétség nélkül meghalsz.” (2. Kir. 1, 4.) Krisztus mondatta e szavakat az elbukott királynak, Illés által. A nagy Istennek, Immánuelnek volt oka, hogy Akházia istentelenségével elégedetlen legyen. Mennyi mindent megtett már az Úr, hogy az izraeliták szívét megnyerje és Önmaga iránt bizalmat keltsen bennük. Ősidők óta leírhatatlan szeretettel és hosszútűréssel ereszkedett le népéhez. A pátriárkák idejétől fogva tudtul adta, hogy “gyönyörűségemet lelem az emberek fiaiban”. (Péld. 8, 31.) Ő mindig azonnal segítségére volt mindazoknak, akik Őt őszintén keresték. “Minden szenvedésüket Ő is szenvedte, és orcájának angyala megszabadná őket, szerelmében és kegyelmében váltotta Ő meg őket, felvette és hordozá a régi idők minden napjaiban.” (Ésa. 63, 9.) Izráel mégis ellene szegült Istenének és az Úr leggonoszabb ellenségénél keresett segítséget. Izráel volt az egyedüli nép, mely az igaz Isten ismeretével bírt. Midőn Izráel királya a pogány jóshoz fordult tanácsért, ezzel tudtul adta a pogányoknak, hogy jobban bízik bálványaikban, mint népének Istenében, a menny és föld Teremtőjében. Ugyanígy hoznak szégyent Istenre azok, akik állítják, hogy Isten Igéjét ismerik, de elfordulnak az erő és bölcsesség forrásától, hogy segítséget és tanácsot keressenek a sötétség hatalmasságainál. Ha a gonosz, istentelen király cselekedete felgerjesztette Isten haragját, akkor hogyan tekint azok hasonló eljárására, akik szolgáinak vallják magukat?KE 121.1

Sokan restek arra, hogy a természet törvényeit és egészségük fenntartására adott tanításokat megismerjék. Életmódjuk nem helyes. Ha ennek következtében betegséget vesznek észre, nem könyörögnek Isten segítségéért, hanem orvosoknál keresnek menedéket. Ha meggyógyulnak, az orvosoknak és az orvosságoknak köszönik egészségüket. Mindenkor készek, hogy az emberi tudást és bölcsességet istenítsék, mintha a teremtmény, — a por és hamu — Istenük lenne.KE 122.1

Bizonytalan dolog olyan orvosokra bízni magunkat, akik egyáltalán nem istenfélők. Ha az emberi szívet nem hatja át Isten kegyelme, akkor az “csalárdabb mindennél és gonosz az; kicsoda ismerhetné azt?” (Jer. 17, 9.) Az emberek általában csak arra törekszenek, hogy önmagukat magasztalják. Az orvosi hivatás leple alatt már sok bűnt követtek el és csalást vittek végbe. Az orvos állíthatja ugyan, hogy bölcs és ügyes, viszont jellemtelen lehet és a természet törvényeit áthágja. Az Úr, ami Istenünk, biztosít bennünket, hogy ha szükségünkben Hozzá kiádtunk, kegyelmesen meghallgat. Ilyen orvosok többnyire eltérítenek minket azoktól az egészségügyi alapelvektől, melyeket Isten adott. Vonatkozik ez főként a helyes étkezésre. Azt mondják, hogy nem élünk úgy, ahogy kellene; olyan változtatásokat írnak elő, melyek Isten törvényeivel ellentétesek. Azonban hogyan áldhat meg bennünket az Úr, ha az ellenség ösvényén haladunk?KE 122.2

Miért nem akarják az emberek Öreá bízni magukat, aki teremtette őket és aki egyetlen szavával, egy érintésével, vagy csak tekintetével minden betegséget meggyógyíthat? Ki mást illethetne jobban bizalmunk, ha nem Őt, aki megváltásunkért egyszülött Fiát adta érettünk? Isten határozott utasításokat adott nekünk Jakab apostol útján, hogy mi a kötelességünk, ha betegek vagyunk. Ha emberek már nem segithetnek, akkor Isten siet gyermekei segítségére. “Beteg-e valaki köztetek? Hívja magához a gyülekezet véneit és imádkozzanak felette, megkenvén őt olajjal az Úrnak nevében. És a hitből való imádság megtartja a beteget és az Úr felsegíti őt. És ha bűnt követett is el, megbocsáttatik neki.” (Jak. 5, 14—15.) Ha Krisztus követői annyi hitet tanusítanának Isten ígéreteivel szemben, amennyit a sátáni erőknek tulajdonítanak, akkor a Szentlélek életadó erejét testileg-lelkileg egyaránt tapasztalnák.KE 123.1

Isten sok világosságot adott népének, de mindamellett számtalan kísértés tör ránk. Ki az, aki a segítséget Ekron istenénél keresi? Vizsgáljuk egy kissé a következő esetet, példaképpen; nagy vonalakban általánosan feltalálható. Egy beteges egyén, látszólag lelkiismeretes, de előítélettel telt, sokat tart önmagáról, nyiltan vallja, hogy nem törődik az egészség törvényeivel és szabályaival, melyeket mi, mint nép, Isten kegyelme által elfogadtunk. Ételét beteges ízlése szerint készítteti. Ahelyett, hogy önmaga gondoskodna egészséges táplálékáról, ebédjét vendéglőkben eszi, ahol étvágyát és kívánságát akadálytalanul kielégítheti. Habár ékesszólásával a mértékletességet védi, mégis megveti alapelveit. Meg akar gyógyulni, de vonakodik attól, hogy egészségét az önmegtagadás feltétele mellett szerezze vissza.KE 123.2

Az ilyen romlott étvágyú embernek valóban a hasa az Istene. Erői, melyekkel Istent dicsőíthetné, — ha meg volnának szentelve — gyengülnek és igen keveset érnek. Ha emberek a természet törvényeit megvetik, akkor izgatott természet, zavart agyvelő és gyenge idegzet a következménye. Az ilyen ember megbízhatatlan és mindenre alkalmatlan. Aki jóakaratúlag figyelmezteti, ezáltal csak ingerlékenységét fokozza és a legkisebb ellentmondás is felszítja veszekedő lelkületét. Nos, egyszerre alkalma kínálkozik, hogy ott keressen segítséget, ahol varázslattal érnek el eredményt. Azonnal odafordul és készségesen adja oda pénzét, hogy a kínált segítséget elnyerje. Ez az a pont, ahol megcsalják, mert elvakult. Dicséri a varázsló hatalmát, ezáltal másokat is arra késztet, hogy szintén ott keressenek gyógyulást. Így Istent gyalázzák, miközben Sátán hatalmát dicsőítik.KE 124.1

Jézus Krisztus nevében intem minden követőjét: Tartsatok ki a hitben, melyet kezdet óta nyertetek és “a szentségtelen üres fecsegéseket kerüljétek”. (2. Tim. 2, 16.) Ahelyett, hogy varázslók erejébe vetnétek bizalmatokat, bízzatok az élő Istenben, mert megátkozta Isten azt az ösvényt, mely Endorba vagy Ekronba vezet. Akik ezt az utat járják, meginognak és elesnek. Van nekünk Istenünk, akinél minden lesujtott és elnyomott szenvedő szabadulást találhat. Szent trónusának talapzata: Igazság.KE 124.2

Igen veszélyes számunkra, ha Isten utasításaitól csak a legkisebb mértékben is eltérünk. Ha a helyes élet ösvényéről letérünk, egyik kísértés a másik után jön, hogy ellenállhatatlanul minél távolabb térítsen az igazságtól. Szükségtelen bizalmasan érintkezni emberekkel, akik egyáltalában nem tisztelik Istent, mert tévútra vezetnek, mielőtt még észrevehetnők. Félelmünk, hogy világi barátainkat megsértjük, visszatart bennünket attól, hogy Istennek hálát adjunk és Tőle való függésünket elismerjük.KE 124.3

Ragaszkodjunk szilárdan Isten Igéjéhez. Intései, bátorításai és feddései igen szükségesek. Szükségünk van arra a példaadásra, melyet nekünk csak Jézus élete és tökéletes jelleme nyujt. Isten angyalai megőrzik népét, ha a helyes ösvényen jár. Akik azonban szándékosan Sátán útján haladnak, azok számára nincs semilyen ígéret a védelemre. A nagy csaló szolgája minden lehetőt mond és tesz, hogy célját elérje. Teljesen mindegy, hogy spiri- tisztának vagy hipnotizőrnek nevezi magát. Merészségével megnyeri a gyanútlan, meggondolatlan lelkek bizalmát. Azt is állítja, hogy ismeri, leolvassa azok élettörténetét, szenvedéseit és nehézségeit, akik hozzá fordulnak segítségért. A világosság angyalának adja ki magát, noha sötétség borítja szívét. Igen nagy a befolyása azokra az asszonyokra, akik tanácsát kérik. Állítja, hogy minden bajuk oka: boldogtalan házasságuk. Ez igaz lehet, de ez a kijelentés mitsem változtat helyzetükön. Mondja, hogy szeretetre és részvétre szorulnak, s miközben irántuk részvétet tanusít, hatalmat nyer áldozatai felett, megigézi őket, mint a kígyó a remegő madárkát. Egyedüli biztonságunk abban rejlik, ha a régi ösvényen maradunk. “Igen, a törvényre és a bizonyságtételre figyeljetek!” “Akik nem ekként szólnak, azoknak nincs hajnaluk.” (Ésaiás 8, 20 )KE 125.1