Loading...
Larger font
Smaller font
Copy
Print
Contents

Bizonyságtételek a gyülekezet részére

 - Contents
  • Results
  • Related
  • Featured
No results found for: "undefined".
  • Weighted Relevancy
  • Content Sequence
  • Relevancy
  • Earliest First
  • Latest First
    Larger font
    Smaller font
    Copy
    Print
    Contents

    Szülők és gyermekek

    (Testimonies, Vol. I, p. 384-389.)

    Nékem meg lett mutatva, hogy az istenfélő szülők, akik gyermekeikre kemény kényszert alkalmaznak, foglalkozzanak behatóbban gyermekeik hajlamaival és természetével és igyekezzenek azok szükségleteinek eleget tenni. Egyes szülők megfelelő módon gondoskodnak gyermekeik időleges szükségleteiről. Betegség esetén szívesen és hűségesen ápolják őket, mert azt gondolják, hogy ezzel már eleget tettek kötelességüknek. Ebben azonban tévednek, ezzel még csak kezdetét vette a feladat, mert lelki szükségleteikről is gondoskodni kell. A megsebzett lélek gyógyításához pedig bölcsesség kell, hogy a helyes eszköz nyerjen alkalmazást.BGR 156.1

    A gyermekeknek éppen olyan fájdalmas és nehéz küzdelmeik vannak, mint az idősebb embereknek. A szülők vajmi gyakran tanácstalanul állanak, félreértett nézetek és érzelmek miatt szenvednek. Sátán kisértéseinek vannak kitéve és ebben a küzdelemben alul maradnak. Indulatos szavakat mon- danak ki, s olymódon fejezik ki magukat, amely alkalmas a gyermek haragjának felkeltésére. Sőt szigorúak és bosszúsak.BGR 156.2

    Ez a szellem átruházódik azután a szegény gyermekekre is; a szülők azonban nem tudnak rajtuk segíteni, mivelhogy ők maguk e nehézségnek okozói. Olykor, mintha minden felfordult volna. Köröskörül minden lehangolt és szerencsétlen. A szülők ezért gyermekeiket teszik felelőssé és igen engedetleneknek és neveletleneknek tartják őket. Azt mondják ilyenkor, hogy ők a legrosszabb gyermekek, pedig a nyugtalanság okait önmagukban kellene keresniök.BGR 157.1

    Sok szülő azáltal idézi elő a vihart, hogy nem tud uralkodni magán. Ahelyett, hogy barátságosan kérnék gyermekeiket ennek, vagy annak a megtevésére, állandóan megrovó hangnemben parancsolgatnak nékik, itélet és megrovás van az ajkaikon már akkor is, mikor a gyermek az ő magatartásával ezt még ki sem érdemelhette.BGR 157.2

    Szülők ha így bántok gyermekeitekkel, akkor szétromboljátok azoknak vidámságát és a tevékenységre való hajlamukat. Követik ugyan parancsaitokat, azonban nem szeretetből, hanem csupán azért, mert félnek annak ellenszegülni. Szívük távol van a dologtól. Ebben az esetben kényszerből, nem pedig szivességből cselekszenek. Ezért történik meg azután, hogy egyes utasításaitokat elfelejtik. Ez azután még jobban feldühösít benneteket. Ami viszont a gyermekek helyzetét még jobban megnehezíti. Ujból megrójátok őket. Ecsetelitek előttük rossz magatartásukat, olyannyira, hogy elcsüggednek és többé már nem is törődnek azzal, hogy tetszenek-e vagy sem. Végeredményben ez a gondolat fogja azután vezérelni őket: “Mi közöm hozzá?” és odáig jutnak, hogy szórakozásaikat és örömeiket, amelyeket otthon nem találnak meg, a szülői háztól távol igyekszenek megkeresni. Az uccai gyerekek közé elegyednek és nemsokára ép olyan romlottakká válnak, mint a legrosszabbak amazok közül.BGR 157.3

    Kit terhel azonban ezért a nagy bűnért a felelősség? Ha a szülők az otthont vonzóvá tennék, gyermekeikkel szemben gyengéd bánásmódot tanusítanának és barátságos módon foglalkoztatnák őket; ha kivánságaiknak szeretettel szereznének érvényt, akkor visszhangot találnának az ő kicsiny szíveikben és kezeik lábaik, valamint szíveik készségesen alkalmazkodnának a parancsaihoz. Miközben a szülők uralkodnak magukon és barátságos szavakat szólva, gyermekeiket dicsérik, látván azoknak jóra törekvő igyekezetét; ha bátorítják erőfeszítéseikben, ezzel nagyon boldoggá tehetik őket; ez olyan varázst ád a családikörnek, amely elűzi a sötét árnyékokat és helyet enged a napfénynek.BGR 158.1

    A szülők gyakran azzal mentegetik helytelen magatartásukat, hogy nem jól érzik magukat. Idegesek, nem lennének képesek türelmesek, nyugodtak és barátságosak lenni. Ezzel azonban önmagukat csalják meg és Sátánnak okoznak örömet, aki ujjong azon, hogy Isten kegyelmét nem tartják elégségesnek a természetes gyengeségek leküzdéséhez. Isten azonban azt kívánja, hogy minden alkalommal uralkodjanak magukon, be kell látniok, hogy türelmetlenségük által másoknak okoznak szenvedéseket. A körülöttük élők mindannyian szenvednek ezen lelkület miatt és ha ezek ismét ugyanilyen szellemben járnak el, ezzel a helyzet még csak rosszabbodik és végeredményben minden felborul.BGR 158.2

    Szülők, ha bosszusak vagytok, ne kövessétek el azt a nagy vétket, hogy veszedelmes indulatosságtokkal az egész családot megmérgezzétek. Ilyen alkalommal legyetek kettőzött mértékben éberek magatokkal szemben és szívetekben tökéljétek el, hogy nyelvetekkel nem vétkeztek, hanem csak kellemes és barátságos szavakat szóltok. Így szóljatok önma- gatokhoz: “Gyermekeim boldogságát nem akarom indulatos szavaimmal szétrombolni.” Miközben ilymódon uralkodtok önmagatokon, erőhöz juttok. Idegrendszeretek nem lesz annyira érzékeny. A jogosság alapelvei által megerősíttettek. A hűséges kötelességteljesítés tudata, erőt kölcsönöz néktek. Isten angyalai jóakarattal szemlélik erőfeszítéseiteket és erővel látnak el titeket.BGR 158.3

    Ha a gyerekek valami miatt fel vannak hevülve, akkor szelíd részvéttel kell őket lecsitítani. Kölcsönös barátságosság és türelem az otthont paradicsommá teszi és az ilyen családi kör vonzó a szent angyalok számára is.BGR 159.1

    Gyermekeitek előtt ne mutassatok sötét ábrázatot. Ha kisértésekben alul maradnak, de hibájukat azután nyomban belátják és megbánják, akkor éppen olyan készségesen bocsássatok meg nekik, mint ahogyan remélitek a ti mennyei Atyátok bocsánatát. Oktassátok ki őket barátságosan és vonjátok őket szívetekhez.BGR 159.2

    A jelenlegi idő igen veszedelmes a gyermekek számára. Olyan befolyásoknak vannak kitéve, amelyek elidegenítik őket tőletek; ezért ezen befolyásokkal szembe kell szállnotok. Oktassátok őket erre, s akkor Sátánnak nem egy cselvetésétől meg fogjátok őket őrizni.BGR 159.3

    Ne kezeljétek gyermekeiteket olyan szigorúsággal, mintha elfeledkeztetek volna saját gyermekkorotokról, és arról, hogy csak gyermekkel állotok szemben. Ne várjátok, hogy tökéletesek legyenek, ne kiséreljétek meg, hogy máról holnapra olyan magatartást tanusítsanak, mint a felnőttek. Ha így jártok el, magatok előtt zárjátok el az útat és arra késztetitek őket, hogy a káros befolyásoknak tág kaput nyissanak; és mielőtt még a veszély tudatára ébrednétek, szíveik máris meg vannak mérgezve.BGR 159.4

    Sátán és serege az elképzelhető legnagyobb erő- feszítéseket teszi, hogy hatalmába kerítse a gyermekek szívét. Ezért igazságos, gyengéd és szeretetteljes elbánásban részesítsétek őket. Ez erős befolyást biztosít néktek, bennük pedig azt a tudatot kelti, hogy határtalan bizalommal viseltethetnek irányotokban. Vegyétek körül a gyermeket társaságtoknak és az otthonnak varázsával. Ha így jártok el, akkor nem fognak annyira a hasonló életkorúak társasága után vágyódni. Mert Sátán dolgozik ezek által és arra törekszik, hogy egymást kölcsönösen befolyásolják és megrontsák. Ez képezi egyik legeredményesebb működési módszerét.BGR 159.5

    Az ifjúság hatalmas befolyást gyakorol az egykorúakra. Szórakozásaik nem mindenkor választékosak és jótékonyan hatók. Gonosz dolgokat sugdosnak egymás fülébe, amelyek azután, ha határozott ellentállásra nem találnak, a szívben gyökeret verve megtermik a maguk gyümölcsét és megrontják a jó erkölcsöket. A világban uralkodó gonoszság következtében és az ennekfolytán szükséges kényszerű korlátozás miatt, a szülőknek kettőzött mértékben kell igyekezniök gyermekeiket magukhoz bilincselni és éreztetni kell velük, hogy legfőbb törekvésük az ő boldoggá tételük.BGR 160.1

    A szülők ne feledkezzenek meg gyermekéveikről, ne felejtsék el, hogy ők maguk is mennyire vágyakoztak a szeretet után és mennyire boldogtalanok voltak, midőn megrovásban vagy szidásban részesültek. Érzelmeikben váljanak ismét ifjakká, és mélyedjenek el a gyermek szükségleteinek és gondolatainak világába, hogy megérthessék őket. Szeretettel párositott szilárdsággal követeljenek engedelmességet gyermekeiktől. A szülői parancsoknak a gyermekek feltétlenül engedelmeskedjenek.BGR 160.2

    Istennek angyalai őrködnek és a legmélyebb érdeklődéssel viseltetnek aziránt, hogy milyen jellemet fejlesztenek ki a gyermekek. Ha Krisztus úgy bánna velünk, mint ahogyan mi gyakorta bánunk egymással és gyermekeinkkel, akkor annyira elcsüggednénk, hogy botorkálván csakhamar elesnénk. Én láttam, hogy Jézus ismeri a mi tökéletlenségeinket, és hogy a bűnt kivéve minden tapasztalatunkban részes volt. Ezért olyan útat készitett nékünk, amely számol erőinkkel és képességeinkkel, a Jákobhoz hasonlóan, mint törékeny, kicsiny gyermekkel lassú lépésben haladt velünk, úgyhogy azt elhordozhattuk és így társaságában vigasztalónk volt és ő vezetett minket. Nem veti meg, sem el nem hanyagolja nyája gyermekeit és nem is hagyja őket hátra. Nem azt igérte meg, hogy előre fog sietni, és minket majd cserben hagy. Nem vándorolt oly sietve, hogy bennünket gyermekeinkkel maga mögött hagyott volna. Ő nem; sőt inkább annyira elegyengette az életnek ösvényét, hogy még a gyermekek is járhatnak azon. Ezért kapják az ő nevében azt a felhívást a szülők, hogy vezessék gyermekeiket a keskeny ösvényen. Isten olyan út megtételét rendelte el, amely még a gyermekek erejét és képességét sem haladja felül.BGR 160.3

    * * * * *

    Larger font
    Smaller font
    Copy
    Print
    Contents