Gyülekezeti viszályok kezelése

Jeruzsálemben az antióchiai küldöttek találkoztak a különböző gyülekezetből jött testvérekkel, akik egy általános összejövetelt tartottak, ahol elbeszélték nekik sikeres munkálkodásukat a pogányok között. Világosan vázolták előttük azt a zavart is, amely abból eredt, hogy bizonyos megtért farizeusok elmentek Antióchiába és azt terjesztették a megtért pogányok előtt, hogy ha üdvözülni akarnak, metélkedjenek körül és tartsák meg Mózes törvényét, a ceremóniális törvényt. Ezt a kérdést részletesen megbeszélték a gyűlésen.TGy 278.1

A Szentlélek jónak látta, hogy ne terheljék a megtért pogányokat a ceremóniális törvénnyel, és e kérdésben az apostolok gondolata megegyezett a Szentlélek gondolatával. Az ülésen Jakab apostol elnökölt, akinek végső döntése így hangzott: “Én azt mondom, hogy nem kell háborgatni azokat, kik a pogányok közül térnek meg az Istenhez” (Acs 15:19). Ezzel a tanácskozás véget ért.TGy 278.2

Ez alkalommal Jakab apostolt választották meg, hogy kijelentse a tanácsülés döntését, amely szerint a pogányok közül megtérteknek fel kellett adniuk azon szokásaikat, amelyek ellenkeztek a kereszténység alapelveivel. Az apostolok és vének megegyeztek, hogy levél által kioktatják a pogányokat, hogy tartózkodjanak a bálványoknak áldozott hústól, a paráznaságtól, a fúlva holt állattól és a vértől. Buzdították őket, hogy tartsák meg Isten parancsolatait és éljenek szent életet. Biztosították őket arról, hogy azokat a férfiakat, akik körülmetélkedésre akarták kényszeríteni őket az apostolok nem hatalmazták fel erre (AA 190-195).TGy 278.3

A tanács, az apostolokból és a különböző helyek választott küldötteiből állt, akik kimagasló munkát végeztek a pogányokból és zsidókból lett keresztény gyülekezetek megalapításában. Jelen voltak a jeruzsálemi vének, az Antióchiából jött kiküldöttek és a legbefolyásosabb gyülekezetek képviselői. A tanács a megvilágosított ítélőképesség és az Isten akaratából megalapított gyülekezet méltósága szerint járt el. Tanácskozásuk eredményeképpen mindnyájan látták, hogy Isten maga oldotta meg a kérdést azáltal, hogy kiárasztotta a Szentlelket a pogányokra, és felismerték, hogy követniük kellett a Lélek vezetését.TGy 278.4

Nem szólították fel a keresztény közösséget, hogy szavazzon e kérdésben. Az apostolok és vének, befolyásos, jó ítélőképességű férfiak szerkesztették meg és adták ki a határozatot, amelyet a keresztény gyülekezetek általánosságban elfogadtak. A döntéssel nem elégedett meg mindenki. A testvéreknek egy becsvágyó csoportja ellenezte azt. Ezek a testvérek saját felelősségükre léptek be a munkába és átadták magukat a zúgolódásnak és hibakeresésnek. Új terveket javasoltak és lebecsülték azok munkáját, akiket Isten rendelt arra, hogy hirdessék az evangélium üzenetét. A gyülekezetnek kezdettől fogva ilyen akadályokkal kellett találkoznia és találkozik is az idők végéig (AA 196-197).TGy 278.5