Fejezet 56 — Viszonyunk más véleményű emberekkel

Feltehetjük a kérdést: Egyáltalán semmi közösségünk se legyen a világgal? Vezetőnk az Úr Igéje legyen! Isten Igéje megtilt minden olyan kapcsolatot a világgal, amely azonosítana bennünket velük. Jöjjünk ki közülük és szakadjunk el! Munkatervünkben sohase kapcsolódjunk össze velük, de azért ne éljünk visszavonuló életet! Tegyünk meg minden jót a világiaknak, amit megtehetünk!TGy 356.1

Krisztus példát adott erre. Midőn meghívták, hogy együtt egyen a vámszedőkkel és bűnösökkel, nem utasította vissza meghívásukat, mert ezt az osztályt csak úgy érhette el, nyerhette meg, ha közéjük vegyült. Azonban minden alkalommal olyan beszédtárgyat hozott fel, amely emlékezetükbe idézte az örök értékű dolgokat. Nekünk is megparancsolja: “Úgy fényljék a ti világosságtok az emberek előtt, hogy lássák a ti jó cselekedeteiteket, és dicsőítsék a ti mennyei Atyátokat” (Mt 5:16) [GW 394].TGy 356.2

A hitetlenek társasága nem árt nekünk, ha abból a célból tartjuk fenn velük a kapcsolatot, hogy Istenhez vezessük őket és ha lelkileg elég erősek vagyunk ahhoz, hogy ellenálljunk befolyásuknak.TGy 356.3

Krisztus azért jött el a mi világunkba, hogy az elbukott, véges embert összekösse a végtelen Istennel. Krisztus követei legyenek a világosság forrásai! Midőn kapcsolatban állnak Istennel, közöljék a sötétségben levőkkel és tévelygőkkel azokat a különleges áldásokat, amelyeket a mennyből kaptak. Énokot nem fertőzték meg az ő korában uralkodó bűnök; akkor miért fertőzzenek meg bennünket a mi korunkban? Mesterünkhöz hasonlóan tanúsítsunk részvétet a szenvedő emberiség iránt. Nagylelkűen érezzük át a szűkölködők érzéseit és szükségleteit (5T 113).TGy 356.4

Imádkozom, hogy testvéreim megértsék, a harmadik angyal üzenete sokat jelent számunkra, és hogy az igazi Szombat megünneplése legyen a jel, amely megkülönbözteti Isten szolgáit azoktól, akik nem szolgálják Őt. Ébredjenek fel azok, akik elszunnyadtak és közönyösökké váltak!TGy 356.5

Arra vagyunk hívatottak, hogy szentek legyünk, ezért gondosan ügyeljünk arra, hogy ne keltsük azt a benyomást, hogy számunkra csak kevés jelentőséggel bír, hogy megőrizzük-e hitünk különleges jellegzetességeit, vagy nem. Rajtunk nyugszik a felelősség, hogy határozottabb álláspontot foglaljuk el az igazság és igazságosság mellett, mint a múltban tettük. A választóvonalat, amely megkülönbözteti Isten parancsolatainak megtartóit azoktól, akik nem tartják meg, félreérthetetlen világossággal kell láthatóvá tennünk. Tiszteljük Istent lelkiismeretességgel, és szorgalmasan használjunk fel minden eszközt, hogy szövetségben legyünk Vele, hogy elnyerhessük azokat az áldásokat, amelyek oly lényegesek Isten népe számára, amelynek tagjai oly súlyos próbán fognak átmenni.TGy 356.6

Istent nagymértékben meggyalázzuk, ha azt a benyomást keltjük, hogy hitvallásunk nem uralkodó hatalom életünkben. Ily módon elfordulunk Isten parancsolataitól, amelyek a mi életünket jelentik; megtagadjuk, hogy Ő a mi Istenünk és mi az Ő népe vagyunk (7T 108).TGy 357.1