Fejezet 7 — Istennek egy munkát kell elvégeznie általunk

Isten földi munkája nem fejeződik be addig, amíg Krisztus gyülekezetének tagjai fel nem sorakoznak a munkára, és nem egyesítik erőfeszítéseiket a lelkészekkel és a gyülekezet tisztviselőivel (9T 117).TGy 65.1

E szavak: “Elmenvén e széles világra, hirdessétek az evangéliumot minden teremtésnek” (Mk 16:15) Krisztus minden követőjének szólnak. Mindazok, akik örök életre vannak rendelve, el vannak rendelve arra is, hogy munkálkodjanak embertársaik üdvösségéért. Ugyanazt a vágyat kell kinyilvánítaniuk az elveszettek megmentéséért, mint amit Krisztus érzett irántuk. Nem mindenki töltheti be ugyanazt a helyet, de mindenki számára van hely a munkára. Mindazok, akikre Isten kiárasztotta áldását, vegyenek részt a tevékeny szolgálatban! Minden képességüket használják fel az Ő országának előmenetelére! (8T 16)TGy 65.2

A prédikálás csak egy kis része a lelkek üdvösségéért végzendő munkának. Isten Lelke meggyőzi a bűnösöket az igazságról és a gyülekezet karjaiba helyezi őket. A lelkészek megtehetik részüket, de sohasem végezhetik el azt a munkát, amelyet a gyülekezetnek kell elvégeznie. Isten elvárja gyülekezetétől, hogy ápolják azokat, akik még fiatalok a hitben és a tapasztalatokban. Menjenek el hozzájuk, de nem azért, hogy együtt pletykálkodjanak, hanem együtt imádkozzanak és oly szavakat intézzenek hozzájuk, amelyek olyanok, mint “az arany alma ezüst tányéron” (Péld 25:11) [4T 69].TGy 65.3

Isten mai gyülekezetét a régi Izraelhez hasonlóan azért hívta el, hogy a világ világossága legyen. Az igazság hatalmas bárdja által, az első, második és harmadik angyal üzenetei által elkülönítette őket az egyházaktól, és a világtól, hogy szent közelségbe hozza őket önmagával. Törvényének letéteményeseivé, őrizőivé tette őket és reájuk bízta a jelen korra szóló jövendölések magasztos igazságait. Amiképpen a régi Izraelre szent jövendöléseket bízott Isten, úgy nekünk is közölnünk kell a világgal e szent igazságot.TGy 65.4

A Jelenések 14. fejezetének három angyala oly népet ábrázol, amelynek tagjai elfogadják Isten üzenetének világosságát és elmennek, mint az Ő követei, hogy elvigyék az egész földre a figyelmeztetést. Krisztus így szól követőihez: “Ti vagytok a világ világossága” (Mt 5:14). A Kálvária keresztje ezt mondja mindazoknak, akik elfogadják Krisztust: “Íme mily értékes minden lélek!” “Elmenvén e széles világra, hirdessétek az evangéliumot minden teremtésnek” (Mk 16:15). Ne engedjük, hogy bármi is gátolja ezt a munkát, mert a legfontosabb, s következménye oly messzeterjedő, mint az örökkévalóság. Az a szeretet, amelyet áldozatában Jézus kinyilvánított az emberek lelki üdvösségéért, minden követőjét tettre serkenti (5T 455-456).TGy 65.5

Krisztus boldogan elfogad minden emberi eszközt, aki alárendeli magát Neki. Az emberit egyesíti az istenivel, hogy közölhesse a világgal a testté lett szeretet titkait. Beszélj róla, imádkozz érte, énekelj róla, töltsd be a világot az Ő igazságának üzenetével és vidd el a legtávolabbi vidékekre is! (9T 30)TGy 66.1