Járhatnak-e ketten együtt, ha nem egyeznek?

Néha azt az érvet hozzák fel, hogy a hitetlen kedvezően fogadja a vallást és egy dolog kivételével minden megvan benne, ami megkívánható egy házastárstól, csak nem keresztény. Habár a hívőnek jobb ítélőképessége alkalmatlannak ítélheti a hitetlennel egy egész életre szóló egyesülést, azonban tíz közül kilenc esetben mégis az ösztönök győznek felette. Attól a pillanattól fogva, hogy fogadalmat tettek az oltárnál, megkezdődik a lelki hanyatlás. Vallási buzgóságuk lecsökken és egyik erősségük a másik után dől le, míg végül mindketten Sátán fekete zászlaja alatt haladnak. A menyegzői ünnepségen is a világ szelleme győz a lelkiismeret, a hit és az igazság felett. Az új otthonban nem tisztelik az ima óráját. A menyasszony és vőlegény egymást választották és elutasították Megváltójukat.TGy 136.3

Lehet, hogy a hitetlen eleinte nem mutat ellenállást az új helyzetben, amikor azonban felhívják figyelmét a Biblia igazságaira, feltámad ellenállásának érzése, amit ilyen szavakban fejezhet ki: “Házasságot kötöttél velem, tudva, hogy az voltam akkor is, ami most vagyok! Ne zavarj engem! Mostantól fogva értsd meg, hogy megtiltom a te különleges nézetedről való beszédet!” Ha a hívő lelkiismeretesen kitart hite mellett, akkor barátságtalannak tűnik fel azzal a féllel szemben, aki nem érdeklődik a kereszténység iránt.TGy 137.1

Veszedelmes dolog a világi szövetség megkötése. Sátán jól tudja, hogy az az óra, amelyen sok fiatal férfi és nő házasságot kötött, bezárja áldásos vallási tapasztalataiknak és használhatóságuknak történetét. Elvesztek Krisztus számára. Egy ideig igyekezhetnek arra, hogy keresztényi életet éljenek, azonban minden törekvésüket egy ellenkező irányú állandó befolyással szemben kell fenntartaniuk. Valamikor kiváltság és öröm volt számukra, hogy beszélhetnek hitükről, és reménységükről, de most már elvesztették kedvüket, hogy említést tegyenek arról a tárgyról, amely iránt házastársuk nem mutat érdeklődést. Ennek következtében az igazságban való drága hitük kihal szívükből, és Sátán alattomosan, észrevétlenül szövi köréjük a kételkedés hálóját.TGy 137.2

“Vajon járnak-é ketten együtt, ha nem egyeznek meg egymással?” (Ám 3:3). “Ha ketten közületek egy akaraton lesznek a földön minden dolog felől, amit csak kérnek, megadja nékik az én mennyei Atyám” (Mt 18:19). De milyen különös egy látvány! Azok közül, akik a házasságban szorosan egyesültek, az egyik ájtatosságba merül, a másik ugyanakkor közönyös és gondtalan. Amíg az egyik az örök élet útját keresi, addig a másik a halálba vezető széles úton jár.TGy 137.3

Sokan áldozták fel Krisztust és a mennyet megtéretlen személyekkel kötött házasságuk által. Lehetséges-e, hogy Krisztus szeretete és közössége olyan csekély értékű számukra, hogy többre becsülik a halandó emberek társaságát? Annyira kevésre becsülik a mennyet, hogy kockára teszik örömeit olyan személyért, aki nem szereti a drága Megváltót?TGy 137.4